A forró, hőségtől remegő levegő már a múlté. Helyébe fehér, sűrű ködgomolyagok nyomakodnak. Az autómon sem kell már lehúzni az ablakot, inkább a hőfok szabályozót állítgatom. Álmos, csendes ilyenkor minden. Korán van még, aki teheti, inkább a szoba melegéből szemlélődik, kevesen gondolják azt, amit én. Ősz idő. Ilyenkor letisztult minden, olyan színekben játszik a természet, amilyeneket még a legnagyobb festők sem tudnak ecsetjükkel vászonra festeni, és megnyugtató csendesség fogja körül az embert.